Amikor a felek egymással szerződnek, óhatatlanul fennáll a lehetősége annak, hogy megváltoznak bizonyos körülmények. Ilyenkor a felek ezeket megtárgyalják és egyező akarattal, konszenzus alapján módosítják a szerződést. Ez lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek elmondják a másik fél teljesítésével kapcsolatos aggályaikat is, amiket lehet a módosításba foglalni vagy írásban megerősíteni, például e-mail útján. Ez fontos, hiszen ez lehet az alapja a szerződés további teljesítésének.
Ennek egyébként az olyan szerződéseknél van kiemelt jelentősége, amik folyamatos teljesítést igényelnek, ilyen például egy lakásbérleti szerződés. A szerződés léte alatt derülhetnek ki olyan problémák, amik a bérlet kezdetén nem voltak egyértelműek. Lehet ilyen egy beázás, lehet ilyen egy leszakadt korlát, gyakorlatilag bármi.
Azt is fontos látni, hogy a szerződés módosítása nem alapulhat az egyik fél diktátumain. Gyakori sajnos, hogy – megint csak főleg a lakásbérleti szerződéseknél – a bérbe adók erősebb pozícióban érzik magukat és diktálják a feltételeket. Ez egy alapvetően rossz megközelítés és jogellenes is. A szerződésben a felek egyenrangúak, a bérbe adónak nincs joga diktálni a feltételeket, sem pedig visszaélni azzal, hogy lakóhelyet szolgáltat a bérlőjének. E körben lesz később egy bejegyzés itt, mivel a hazai ingatlanpiac a bérletek területén az utóbbi néhány évben sajnálatosan félrement. Reményeim szerint ez, és a későbbi bejegyzésem a témában eljut a bérbe adók szélesebb köréhez és belátják, hogy amit csinálnak, az jogellenes.
De visszatérve a szerződések módosítására. Sokszor belefutok abba, hogy a felek az írásban megkötött szerződésüket szóban, horribile dictu ráutaló magatartással módosítják. A fenti példánál maradva: a bérlő a szerződés végén nem hagyja el az ingatlant, továbbra is fizeti a bérleti díjat, a bérbe adó pedig nem szólítja fel a távozásra, elfogadja a korábbi szerződés szerinti teljesítést. Látszólag a szerződés megy tovább, de polgári jogi értelemben van probléma a helyzettel. Ilyenkor mielőbb intézkedni kell a szerződés megfelelő, jogszerű módosításáról. Ehhez egyébként érdemes ügyvéd közreműködését kérni, hiszen így garantáltan a jogszabályoknak megfelelő lesz a módosítás.
A szerződések módosítását egyébként ugyanolyan egyeztetési folyamat előzi meg, mint a szerződéskötést. Ez sokszor parttalannak tűnő levélváltásokat jelent, de ezen jobb túlesni. Amit viszont tudomásul kell venni, hogy ilyenkor is irányadó a jóhiszeműség és tisztesség elve (Treu und Glauben). Ez amúgy magyar jogfejlesztés, álláspontom szerint az egyik legjelentősebb. Sokszor a felek egyike-másika éppen ezt szegi meg. Praxisomban nagyon sokszor találkozom olyannal, hogy az egyik fél módosítani akarja a szerződést, hogy neki jobb legyen, s amikor a másik fél előadja a saját követelményeit, akkor már nem olyan lelkesek.
Leave a Reply